Tákos kis község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Bereg szívében. Nyíregyházától északkeletre 63 km-re található, a 41-es úton közelíthető meg. Lakóinak száma: 431 fo.

Felszíni gyűjtések, terepbejárások és földmunkák során talált szórvány leletekből, arra lehet következtetni, hogy a település már az őskorban is lakott volt. 1950-ben a műút építésekor egy bronzkori öntőműhely, bronztöredék anyag és öntőformák kerültek elő. Hasonló korú lelet nyomai vannak az úgynevezett, Tetemes és Szénégető határrészeken is. Ezek a lelőhelyek mind a 41-es út és a Bockereki erdő által bezárt területen találhatók. A határ Jánd felé eső részén, az út mellett, 1963-ban, vaskori falu emlékei kerültek a felszínre. Ezen a helyen 1965-ben földmunka során egy 7gr. súlyú arany tűt, tőle nem messze honfoglalás kori tűzhely, malomkő töredékeket és durva megmunkálású cserepeket találtak. Az első lelőhely anyagát kivéve - amelyet a munkások megsemmisítettek - a leletek a vásárosnaményi Beregi Múzeumba kerültek.

A község neve 1321-ben, mint a Kaplony nembeli Tákosi Sándor faluja tűnik fel, melyet a Balogsemjén nembeli Ubul fia Mihály elpusztított, ezzel 100 márka kárt okozva. Tákos személynévi eredetű településnév. A névadó család tagjait már a XIV. században mint királyi embereket említik, 1357-ben Tákosi Sámson fiait, Jakabot, Sándort és Gergelyt, 1384-ben Tákosi Sándor fiát, Lászlót. A Tákosi család nevével 1822-ig találkozunk folyamatosan, mellettük hosszabb-rövidebb ideig sok kisebb-nagyobb birtokos váltotta egymást. Tákosról többen is részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban, közöttük Fazekas Dániel református lelkész is, aki 1873-ban halt meg.

Tákos tóháti település, a tó körül két házsorral, amelynek hosszanti tengelyében, a legmagasabb ponton áll a templom. Az egymással szemben lévő két házsort még az 1950-es években is csak pallón át lehetett megközelíteni. Ez azóta már kiszáradt, a helyén füves park található. A református templom a környék talán legszebb műemléke. A népi barokk stílusú paticsfalu, zsindellyel fedett templomot, 1766-ban építették. Az egész építmény alig nagyobb egy régi parasztháznál. A nyugati végében beépített karzat van. A templom földje döngölt agyag, már az anyaga és méretei is különlegesek, de ami igazán kiemeli a ránk maradt hasonló falusi templomok közül, az a páratlan faragott és festett berendezés és a festett kazettás mennyezet, amelyet Asztalos Lándor Ferenc készített. A bútorzaton található feliratok és évszámok alapján megállapítható, hogy a belső berendezést nem egyszerre készítették. 1766-ban az építéssel egyidőben készült a mennyezet keleti fele, 1779-ben a karzat,1784-ben a nyugati fele. Száz évvel később 1867-ben készült Dancs Imre fedeles széke és madaras padja, illetve évszám nélkül a Budai szék. Különálló fatornyát a templommal egyidőben építették.

Tákoson 1924-tol a református elemi iskola mellett továbbképző iskola működött Fazekas Gyuláné vezetésével. A tanítónőnek nagy szerepe volt a BEREGI KERESZTSZEMES ismertté válásában. A lelkes tanítónő gyakorlati oktatás keretében és délutánonként a falusi lányoknak és asszonyoknak nagyon komolyan tanította a kézimunkát. Az akkori pedagógiai irányelvnek megfelelően a helyi hagyományok megtartásán munkálkodott.

Mivel akkor még mindenhol szőtték a vásznat és a régi módon készítették a lányok kelengyéjét keresztöltéssel piros-kék színnel hímezték a kendőket, abroszokat és egyéb tárgyakat, o is erre tanította tanítványait. Összegyűjtötte az általa legszebbnek vélt helyi mintákat, amelyeket a polgári ízlés szerint átszerkesztett és hímeztetett. Az így készített új stílusú beregi hímzésekkel jelentkeztek aztán az országosan évről-évre megrendezett karácsonyi vásárokon.
Tárgyaikat 1933-ban a budapesti Világifjúsági találkozóra is elvitték, ahol nagy sikert arattak. Ezen felbuzdulva kezdték el ekkor már vásárosnaményi központtal, Kelemen Gyula református esperes szervezésében piacra készíteni a beregi textileket. A beregi keresztszemes mintakincse igen gazdag a legkedveltebbek a virágminták, a rózsás, szekfűs, tulipános, az állatos minta közül pedig a szarvasos.

A 2001-es árvíz hatalmas pusztítást végzett, Tákost szinte teljesen újjáépítették. Az új épületek remekül illeszkednek a környezetbe. A faluban található népi művészet emlékei, a csodálatos természeti értékek, és a beregi emberek vendégszeretete évente több ezer turistát vonz Tákosra.